A Kádár-korszak erotikája
Puha diktatúra és puha erotika a szocialista erkölcs nevében.
 

Erotikus "pillanatfotó" a hetvenes évekből.
A kép nagyítható.
 

  A Kádár-korszak puha diktatúrájában pornóújsághoz csak csempészek által lehetett jutni, és a rendszer az Ifjúsági Magazinon keresztül oldotta meg a fiatalok szexuális felvilágosítását, illetve osztotta az észt azzal kapcsolatban, milyen a kommunisták által erkölcsösnek vélt házasság. Ebben a rendszerben elvileg nem létezett a prostitúció sem. Szocialista erkölcs ide vagy oda, a délegyházi nudistastrand viszont már létezett. A magyar fiúk pedig a szabadelvűbb NDK-s lányok után sóvárogtak.
 
  A korszakban nem nagyon volt jellemző a házasságkötés nélküli együttlakás, ahogy akkoriban hívták: próbaházasság. Ennek legfőbb oka az volt, hogy a fiatalok nem rendelkeztek önálló lakással, így a szülők jóindulatára kellett támaszkodniuk ebben az ügyben. Az állam pedig különféle intézkedésekkel támogatta a fiatal házasokat: például lakást, lakásépítési támogatást (szocpolt) nagy eséllyel az kaphatott, aki már házasságot kötött. Így aztán nem érte meg házasságkötés nélkül együtt lakni. Már ha lett volna hol...
  Érdekes, hogy akkoriban a férfi homoszexualitást a törvény is tiltotta, a leszbicizmus viszont nem szerepelt benne. Ez nem azt jelentette, nők egymáshoz való vonzódása nyilvánosan elfogadott lett volna, ezért a leszbikusok is csak vigyázva, titokban élhették meg vágyaikat.

 
Az 'IM'
 
  Az Ifjúsági Magazin a KISZ hivatalos lapja volt, így tekinthetjük a hatalom meghosszabbított kezének, amely a 80-as években már élen járt a testiségről és a szexualitásról szóló témák megvitatásában. Persze nem meglepő, hogy a szakértői vélemények, újságírói megszólalások közös vonása az erkölcsösség. Az újságírók szülő- és tanárhelyettesítő szerepet vállaltak, mert úgy vélték, a tizenéveseknek nincs kihez fordulniuk ebben a témában, ezért a lap íróitól kérnek tanácsokat.
 
Az Ifjúsági Magazin címlapja a '80-as évekből.
A kép nagyítható.
 
  Még a puha diktatúrában is tabunak számított sok téma, de a szex nem tartozott ezek közé, sőt kifejezetten támogatták az IM-t, hogy a fiatalságot a szocialista erkölcs helyes útjára terelgessék. Emellett azért a lap odafigyelt a fiatalok igényeire is, és olvasói levelek formájában beemelt olyan témákat is, amelyek foglalkoztatták a tizenéveseket. Nagyon népszerűek voltak a levelezési rovatok, főleg dr. Veres Pál szexuális kérdésekkel foglalkozó rovata. A doktor például szívesen oszlatta el azt a tévhitet, hogy az önkielégítés hátgerincsorvadást okozna, de komoly viták folytak a lap hasábjain arról is, hogy helyes-e az utcán csókolózni, illetve mikor illendő elveszíteni a szüzességét egy lánynak. Egy 1986-os lap például részletes csókolózási tanácsokat közölt, és figyelmeztette a fiatalokat, hogy ne gondolják azt, hogy "egy pohárból kell kinyalni a mézet".

 
A luxusélet vágya
 
  Akárcsak a szocialista tömb többi országában, a prostitúció üzletszerű kéjelgésként nálunk is bűncselekménynek számított. A bordélyházakat 1950-ben bezárták, mert a szocialista erkölcshöz sehogy sem illeszkedett a test áruba bocsátása. Alapesetben ezért egy év börtönt is lehetett kapni. Úgy vélték, hogy az a nő, aki prostitúcióra adja magát, nem azért teszi, mert erre anyagilag rászorul, hanem inkább lusta dolgozni, ám luxuséletre vágyik. A Nők Lapjában megjelent, prostituáltakkal foglalkozó cikkek azt a kérdést firtatták, miért buktak el ezek a lányok. Az újságírók sokszor azzal érveltek, hogy a "kétes barátok", vagy egy "gaz csábító" és a könnyű élet, szórakozás, jó ruhák, szép külső utáni vágy hajtotta őket arra, hogy a szövőipart felcseréljék az ősi mesterségre.

 
NDK
 

  Az NDK szigorú politikájának köszönhetően állampolgárai csak a szocialista tömbön belül utazhattak, így esett, hogy 1962-ben 11 ezer keletnémet nyaralt a Balatonnál. Ennek következtében a magyar fiúknak bőven volt lehetőségük arra, hogy kapcsolatot keressenek német lányokkal, akikről gyorsan az a kép alakult ki, hogy könnyen kaphatóak. Tény, hogy az NDK-s lányokra kevésbé volt jellemző a prűdség, és valóban lazán viselkedtek a diszkókban. Valutakeretük viszont szűkös volt, így rá voltak szorulva a magyar fiúk gáláns italmeghívásaikra. A fiúk persze örömmel vetették rá magukat a nagymellű, szőke frauleinekre. Az pedig már a legendák birodalmába tartozik, hogy azért jöttek össze magyar srácokkal, mert azok jobban teljesítettek az ágyban mint az otthoniak. Nem pont ezért:

  Saját tapasztalatból tudom, hogy milyen habitussal rendelkezett akkoriban egy keletnémet lány. Egy filmstúdió fiatal munkatársaként cserelátogatáson voltunk az NDK filmiparának egyik részlegénél, és elszállásolásunkat az ottani dolgozók lakásaiban oldották meg. Én és egy társam szerencsésen egy igen csinos, egyedül élő, 20 éves, igen kedves lánynál laktunk két napig. A lány az első éjszaka benyitott a szobánkba, felém nézett, és nagy mosolygások közepette újjával hívni kezdett. Hát persze, hogy vele mentem. A többit rátok bízom. Nekem nagyon tetszett a nő, telefonszámot, címet is cseréltünk, hirtelen ötlettel neki adtam a tollam (ami egy elegáns, drága darab volt akkoriban). Váltottunk pár levelet, de éreztem, hogy házasodni akar, én viszont még nem. De nem fogom elfelejteni a nőt...
  Ő - mint sok más fiatal keletnémet lány - ki akart szabadulni az NDK rendszeréből. Nekik az ottaninál sokkal szabadabb életet adott volna a magyar politika.

 
Almási Éva még 27 évesen az 'Őrjárat az égen' című filmsorozatban (1970)
A kép nagyítható.
Az 'Őrjárat az égen' című film nem kifejezetten az erotikáról szól, de az akkori filmes meztelenség a katonai repülőkről szóló sorozatban is megjelenik. A rendező azért vigyáz rá, hogy ez ne lépje túl a mindennapi, még bemutatható erotika határait. Forrás: Index
 

 
Nudizmus - a '80-as évek
 
  Magyarországon a Kádár-korszak alatti pártállam jó 15 évig szinte szó szerint üldözte a nudistákat – persze a szocialista erkölcs nevében. Akkoriban rendőrség még rá is ért a meztelenül napozók figyelmeztetésére, voltak tervezett rajtaütések is. Pénzbüntetés, a szocialista illem betartatása... de nem voltak agresszívek. A meztelenkedés kedvelői eldugott bányatavaknál strandoltak, például Délegyházán. A rendőrök többnyire nem is közszeméremsértésért bírságoltak, hanem mert a bányatavakat életveszélyesnek nyilvánították akkoriban. Egy pár úgy emlékezett vissza a korszakra, hogy igazából nudistaként élhették meg azt a szabadságot, amit a politikai rendszer nem biztosított számukra. Az állam nem lázadókat látott a meztelen strandolókban, ez soha nem számított bűncselekménynek, vagy izgatásnak.
  Nem volt semmi különös politikai, ideológiai oka, hogy a rendszer kezdetben olyan sok energiát fordított a nudisták megrendszabályozására. Egyszerűen csak nem fér bele a prűd szocialista erkölcsbe a meztelenkedés. A miniszoknya is csak akkor volt engedélyezett, ha nem túl rövid, különben hazaküldték a lányokat az iskolából átöltözni. Az Ifjúsági Magazin 35 évnyi anyagában mindössze egyetlen cikkben tértek ki a nudizmusra, és szerintük a magyar társadalomnak ahhoz, hogy be tudja fogadni a nudizmust, és vajon elég érettek vagyunk-e erkölcsileg ahhoz, hogy megfelelően viselkedjünk a strandon... Ebben a magazinban nem nagyon, de más újságokban a nyolcvanas éveg vége felé már több olyan cikk is megjelent, megy támogatást sugallt a nudizmust kedvelők irányába és a legalizálásért lobbizott.
  Aztán 1983 augusztus 20-án bejegyezték a nudisták egyesületét és ekkortól Délegyházán már legális volt a meztelen strandolás. Gyakran családi program volt a pucérkodni. Egy idő után a topless is megjelent a budapesti strandokon. No, igen, megbámulták a férfiak ezeket a néha előforduló fedetlen kebleket, az idősebb generációból páran a fejüket csóválták, de már nem fújt riadót az úszómester, nem jött a rendőrség sem, hiszen az ellenzék megjelenése miatt már nem volt erőforrás a nudisták kergetésére, de tegyük hozzá: kedvük sem volt zaklatni őket. A rendszer engedékenyebbé vált, és a kötelező fürdőruhát is elfújta a szél...
 
Búza Andrea jelenete Jancsó Miklós 'A zsarnok szíve avagy Boccaccio Magyarországon' című filmjéből (1981)
A kép nagyítható.
Jancsó Miklós munkássága szinte összeforrt a meztelenséggel, egy időben sokan csak azért mentek el a moziba Jancsó-filmet nézni, hogy a pucér női testek látványában gyönyörködhessenek. Szinte egyetlen, a hőskorban készült alkotása sem maradt vetkőzés nélkül, a leghíresebb meztelenkedései mégis 'A zsarnok szíve, avagy Boccaccio Magyarországon' és az akkori Szovjetunióban pornófilmként betiltott 'Magánbűnök, közerkölcsök' című filmjében voltak, de ilyen a Jézus Krisztus horoszkópja is. Utóbbiban tűnt fel először a vásznon Staller Ilona... Forrás: BLIKK

 
Szerkesztette: Admin, 2O22 11 01